Hírdetés

Rétes blogja

Rólam, életemről, és mindenről ami valami vagy éppen semmi... Amiket leírok, azok a pillanatnyi hangulatomat tükrözik, tehát nem muszály komolyan venned! És jó ha tudod, hogy hangulatember vagyok:) ___________________________________ 20 idézet az életről... 1. Soha, de soha nem szabad feladni, mert semmi sem biztos és minden lehetséges 2. Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. 3. Élj mindennap úgy mintha az lenne az utolsó 4. Táncolj mintha senki nem látna,énekelj mintha senki nem hallana,álmodj mintha örökké élnél,Élj mintha meghalnál ma. 5. Az ember örökre gyerek marad...csak a játékai változnak! 6. Óvd a jövőd, mert egyszer a múltad lesz! 7. Ne a haláltól félj, hanem a meg nem élt élettől! Nem kell örökké élned, csak ÉLNED kell! 8. Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó. A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés. 9. Ne vesztegesd az idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse. 10. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte. 11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet! Csak légy óvatos! 12. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek. 13. Akár kicsike medencébe esik bele valaki, akár a nyílt tengerbe, mindenképpen úsznia kell. 14. A tapasztalat csak egy név, amit hibáinknak adunk 15. ÉLD ÚGY AZ ÉLETED, HOGY HA LEPEREG ELŐTTED, TUDJ EGY JÓT NEVETNI! 16. Úgy élj ne vegyenek észre ott ahol vagy, de hiányozzál onnan, ahonnan elmész! 17. Az akarok lenni, aki akkor voltam, amikor az akartam lenni, aki most vagyok. 18. Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon, és meghalni a röhögéstől 19. A tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik 20. Nem tudom mi jön még, de jöjjön akármi, nevetve megyek elébe.

“Hagyj nyomot e púrban…”

2007.11.10. 11:11 | retes | Szólj hozzá!

“Talán, egyszer el kéne menni, és felszámolni mindazt, mi valaha is volt. Talán. Mert mért is ne mehetnénk? El kéne indulni. Kéne , kellene, óhajok. Mikor írogatok, jönnek a gondolatok. Sok kis rész leledzik. S majd egyszer a sok apróból, kirakom a nagy egész képet. Majd akkor, mikor már éppen kedvem lesz hozzá, se nem előbb, de se később. PONT AKKOR. Akkor . A pénznek nincs fogalma, s a nyelvnek nincs értéke míg meg nem értjük valójában, hogy amit nem értettünk, annak éppen az volt az értelme. Adók vesznek, s vevők adnak. A világ kerek, a kerék forog. Most fejtetőn áll. Holnap tova robog. Fotók és gyöngyök, égi virágok, a világ hamarosan fordul újra. Megint boldog lesz Marcika. De mielőtt ez meg lenne, e másiknak meg kell halnia… sokan haltak, kit ő mondott, nem hitték pedig igazt szólott. De rájöttek mégis, hogy mi a való, s nem gondolták, hogy mondta már ezt a faló. A semmi minden és a minden semmi, és ezt még nem érti senki. Hisz véges végtelent nem érti. Pedig csak érezni kell, s már érti… Emeld fel kezed, tárt szét jobban. Hunyd be szemed és érzed titokban. Por az ki te leszel. De még élő vagy, hát hagyj nyomot e púrban. “

Ezt a kis szöveg kb fél éve írhattam, egyik éjszaka olyan hajnali 2 magasságában. Már tökre álmos voltam meg minden, és akkor egyszer csak jött. Hogy nekem írni kell vmit. ÉS ez lett belőle. Talán sokaknak akik olvasnák (mer h ezt a blogot talán ha 2-3 ember olvassa, TALÁN) nem mondana semmit. De lehet, h van akinek igen. Akik talán ki tudnának valamifajta értelmet szedni a sorok közül. Nemtom, h ez most nekem fontos e vagy sem. Mármint a jelentése, már ha van egyáltalán. De azért gondoltam ideíromMosolygás

A bejegyzés trackback címe:

https://retes.blog.hu/api/trackback/id/tr81275553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.