Hírdetés

Rétes blogja

Rólam, életemről, és mindenről ami valami vagy éppen semmi... Amiket leírok, azok a pillanatnyi hangulatomat tükrözik, tehát nem muszály komolyan venned! És jó ha tudod, hogy hangulatember vagyok:) ___________________________________ 20 idézet az életről... 1. Soha, de soha nem szabad feladni, mert semmi sem biztos és minden lehetséges 2. Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. 3. Élj mindennap úgy mintha az lenne az utolsó 4. Táncolj mintha senki nem látna,énekelj mintha senki nem hallana,álmodj mintha örökké élnél,Élj mintha meghalnál ma. 5. Az ember örökre gyerek marad...csak a játékai változnak! 6. Óvd a jövőd, mert egyszer a múltad lesz! 7. Ne a haláltól félj, hanem a meg nem élt élettől! Nem kell örökké élned, csak ÉLNED kell! 8. Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó. A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés. 9. Ne vesztegesd az idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse. 10. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte. 11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet! Csak légy óvatos! 12. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek. 13. Akár kicsike medencébe esik bele valaki, akár a nyílt tengerbe, mindenképpen úsznia kell. 14. A tapasztalat csak egy név, amit hibáinknak adunk 15. ÉLD ÚGY AZ ÉLETED, HOGY HA LEPEREG ELŐTTED, TUDJ EGY JÓT NEVETNI! 16. Úgy élj ne vegyenek észre ott ahol vagy, de hiányozzál onnan, ahonnan elmész! 17. Az akarok lenni, aki akkor voltam, amikor az akartam lenni, aki most vagyok. 18. Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon, és meghalni a röhögéstől 19. A tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik 20. Nem tudom mi jön még, de jöjjön akármi, nevetve megyek elébe.

minden okkal van

2008.09.27. 19:47 | retes | Szólj hozzá!

Előbb még azon gondolkodtam amit ma Juci mondott, h mi van ha csak álmodjuk ami történik velünk és nincs itt semmi se. Ilyen matrix feeling. Persze szerinte se feltétlenül így van de néha Én is elgondolkozom ezen. Mert ha így van akkor mi értelme van bárminek is.Elvileg akkor semmi. De csak nem így van. Csak nem képzelgünk. És csak létezünk. Egyébként fáj a lábam picit. Elfáradt az is mint én.

Nemtom mi értelme van. Ezen gondolkozom itt. Na mind1. Lényeg, hogy van. NA sebaj. Megy tovább. Ha az ember a gondolkodik lehet nem jó. Lehet nem érdemes róla. Csak szimplán kell.

Igen jól látod kihagytam szavakat. Találd ki mi az és kapsz cukorkát:p...

 Lassan kezdem megérteni az őrülteket. Ugrabugrálnak a gumiszobában és tök jól elvannak. Néha üvöltenek, néha rángatóznak és elborult elmével méláznak az élet értelmén. Asszem nem sok választ el az őrültektől xDxDXdXdXd lol....

 "Én vagyok az egyetlen ember akivel jó lenne egyszer...sálálááááá defender"...

Evvan..

 El kell bújni mint 6 évesen mikor sokat bújócskáztam mert akkor még élveztem. Csak azt nem amikor megtaláltak. Na ma ezzel az a baj, h lehet h nem találnának meg mert nem is keresnének. Pedig a bújócska jó játék. De az emberek túl önzőek ehhez a játékhoz a mai társadalomban.

 Nyerek ugye ájpodot? ugye igen. Oké köszi...

 

Hol volt, hol nem volt élt egyszer egy paraszt ember. Sok öröme és bánata volt az életben de egyszer csak meghalt. Ekkor odament a fia a sírjához és azt monddta neki. Minek éltél ha meghaltál, minek voltál ha már nem vagy? Ekkor azt felete az öreg. Mer fasz se akar meghalni mielőtt még élhetett volna xD... A gyerek ezt megértette és ment örömmel tovább, hol újból sújtotta őt sok öröm és ármány :D...:P

Na puszi lányok, pacsi fiúk. Kaptok egy idézetet:

 

 

Úgy érezte, valami kiterebélyesedik, szétárad benne, melegen, lágyan és parttalanul, és ez a valami számtalan kézzel húzza le magához; hirtelen elviselhetetlennek érezte, hogy így álljanak itt egymás mellett, talpuk keskeny síkján egyensúlyozva, nevetségesen felegyenesedve, ahelyett, hogy mindent feledve leroskadnának, és engednének végre bőrük zokogó kívánságának, annak, ami régmúlt évezredek mélyéből szólítja őket, onnan, ahol még nem volt semmi, sem gondolat, sem kérdés, sem kín, sem kétely - csak a vér sötét boldogsága létezett. (Erich Maria Remarque)

 

Pááááááááááá:D

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://retes.blog.hu/api/trackback/id/tr65684829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.