Hírdetés

Rétes blogja

Rólam, életemről, és mindenről ami valami vagy éppen semmi... Amiket leírok, azok a pillanatnyi hangulatomat tükrözik, tehát nem muszály komolyan venned! És jó ha tudod, hogy hangulatember vagyok:) ___________________________________ 20 idézet az életről... 1. Soha, de soha nem szabad feladni, mert semmi sem biztos és minden lehetséges 2. Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. 3. Élj mindennap úgy mintha az lenne az utolsó 4. Táncolj mintha senki nem látna,énekelj mintha senki nem hallana,álmodj mintha örökké élnél,Élj mintha meghalnál ma. 5. Az ember örökre gyerek marad...csak a játékai változnak! 6. Óvd a jövőd, mert egyszer a múltad lesz! 7. Ne a haláltól félj, hanem a meg nem élt élettől! Nem kell örökké élned, csak ÉLNED kell! 8. Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó. A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés. 9. Ne vesztegesd az idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse. 10. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte. 11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet! Csak légy óvatos! 12. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek. 13. Akár kicsike medencébe esik bele valaki, akár a nyílt tengerbe, mindenképpen úsznia kell. 14. A tapasztalat csak egy név, amit hibáinknak adunk 15. ÉLD ÚGY AZ ÉLETED, HOGY HA LEPEREG ELŐTTED, TUDJ EGY JÓT NEVETNI! 16. Úgy élj ne vegyenek észre ott ahol vagy, de hiányozzál onnan, ahonnan elmész! 17. Az akarok lenni, aki akkor voltam, amikor az akartam lenni, aki most vagyok. 18. Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon, és meghalni a röhögéstől 19. A tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik 20. Nem tudom mi jön még, de jöjjön akármi, nevetve megyek elébe.

Parketta

2010.04.11. 00:51 | retes | Szólj hozzá!

Nill precíz ember volt. Az ingeit élére hajtva tette be a szekrénybe mindig, a kávét pedig ha kellett szemenként leszámolta annak érdekében, hogy a maják ősi receptjének megfelelő és ízvilágú fekete kotyvalékát elkészítse. Ő volt Nill. Azonban neki is, mint minden embernek megvolt a maga gyengéje. Ez pedig a parketta volt. Igen, elsőre kicsit furcsán hangzik de imádta a parkettákat. Olykor órákat metrózott és buszozott, hogy megtekinthessen egy-egy ritka padlózatot. Mikor velencében járt, csak a parkettákat figyelte meg a palotákban semmi mást. Egy bánata volt csak Nill-nek. Neki nem volt parkettája, mivel kis embernek számított világ-életében, és csak linóleumra futotta neki gyatra fizetéséből.

Egy napon az interneten böngészve egy hírdetésre bukkant. "Rendeljen bambuszparketta mintát, most INGYEN" , szólt a hírdetés. Nill azon nyomban megrendelte a mintát és néhány napon belül kézhez is kapta. Mikor kibontotta a csoagolásból, megborzongott és betöltötte orrüregeit a friss parkettának az illata. Mámorító érzés volt ez számára és szinte falta a frissen sajtolt bambuszparketta illatát.

Bárcsak lehetne belőle több és több...- gondolta magában Nill. Azonban ekkor remek ötlete támadt és egyből hozzá is fogott megvalósításához, hiszen remek ötlete csak nagyon ritkán akad az embernek. Felhívta az összes barátját, ismerősét, rokonát, szomszédját, sőt még az idegklinikát is ahol nemrég parkettaelvonókúrán vett részt, és megkért mindenkit, hogy rendeljen egy általa meghatározott bambuszparketta mintát majd adja át a számára.

Teltek múltak a napok és hamarosan Nill alig bírta emelgetni a telefont mivel annyian hívták, hogy mikor vihetnék át neki a parkettákat. Hamarosan több raklapnyi parkettája gyűlt össze, melyel akár az egész lakását is beburkolhatná. Azonban Nill csak ámult és a parketta mámorító illatában lebegett.

Pár hónap múlva, miután eleget szagolta már a parketta mámoros illatát, elhívott egy szakembert aki leparkettázta az egész szobakonyhás kis garzonlakását. Nill boldog volt és minden nap boldogan járt be dolgozni, főnökei mikor ezt észrevették és kérdezték, hogy mitől van ez csak ennyit válaszolt: PARKETTA.

Teltek az évek és a parketta mintha mit sem változott volna, Nill azonban egyre többet. Néhány hónapja folyamatos tüsszögőrohamai voltak amint a lakásába lépett. Egy nap eldöntötte, hogy felkeresi orvosát aki megállapította, hogy bambuszparketta allergiája van ezért muszáj a lakásában lévő burkolatot eltávolítania.

Amint az orvos ezt kimondta Nill dühében elviharoztt és felgyújtotta egész lakását majd egy Zulu törzsnél lelt menedéket valahol Afrikában. Azóta ott él és parketta helyett már a  járólapok járnak a fejében...

A bejegyzés trackback címe:

https://retes.blog.hu/api/trackback/id/tr371910941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.