Hírdetés

Rétes blogja

Rólam, életemről, és mindenről ami valami vagy éppen semmi... Amiket leírok, azok a pillanatnyi hangulatomat tükrözik, tehát nem muszály komolyan venned! És jó ha tudod, hogy hangulatember vagyok:) ___________________________________ 20 idézet az életről... 1. Soha, de soha nem szabad feladni, mert semmi sem biztos és minden lehetséges 2. Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. 3. Élj mindennap úgy mintha az lenne az utolsó 4. Táncolj mintha senki nem látna,énekelj mintha senki nem hallana,álmodj mintha örökké élnél,Élj mintha meghalnál ma. 5. Az ember örökre gyerek marad...csak a játékai változnak! 6. Óvd a jövőd, mert egyszer a múltad lesz! 7. Ne a haláltól félj, hanem a meg nem élt élettől! Nem kell örökké élned, csak ÉLNED kell! 8. Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó. A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés. 9. Ne vesztegesd az idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse. 10. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte. 11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet! Csak légy óvatos! 12. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek. 13. Akár kicsike medencébe esik bele valaki, akár a nyílt tengerbe, mindenképpen úsznia kell. 14. A tapasztalat csak egy név, amit hibáinknak adunk 15. ÉLD ÚGY AZ ÉLETED, HOGY HA LEPEREG ELŐTTED, TUDJ EGY JÓT NEVETNI! 16. Úgy élj ne vegyenek észre ott ahol vagy, de hiányozzál onnan, ahonnan elmész! 17. Az akarok lenni, aki akkor voltam, amikor az akartam lenni, aki most vagyok. 18. Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon, és meghalni a röhögéstől 19. A tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik 20. Nem tudom mi jön még, de jöjjön akármi, nevetve megyek elébe.

In the ÉLET...

2007.12.08. 17:59 | retes | Szólj hozzá!

Az életben az a legkülönösebb, hogy azokban a tetteinkben melyeket minden indíttatás nélkül teszünk meg, valami sose gondolt következménye lesz.

Legalábbis én így érzem, és tapasztaltam is sokszor. Biztos nem én vagyok az egyetlen aki ezt már érezte. De gondoltam én leírom ide.

Egyébként nem volt ma sok dolog velem. Gondolkozgattam. Meg ettem. Tnap meg volt lelki szarság meg kis sörözés meg színház. egész jó darabot láttunk. Az volt a címe, h Ivanov. Egy Csehov dráma két felvonásban. Arról szólt amit bárki érezhet aki az élet aljára néz. Az orosz arisztokrácia párszáz évvel ezelőtt valószínüleg csak ezt nézte és sokszor bele is őrültek. Ezt igazából bármelyik korban lehetne nézni. Na de van értelme? Mert szerintem nincs. Viszont ha ezt mondom, akkor az azt jelenti hogy az értelmetlenség értelmetlen. Ami lényegében egy értelmes kijelentés. Ebből pedig számomra az következik, hogy az életnek az az értelme, hogy csináljuk amiről azt érezzük, a sors számunkra rendelt. Ezzel pedig értelmet kap az életünk. Mert ha keresni kezdjük az értelmét akkor csak értelmetlenséget kaphatunk válaszul.

Na ha ezt vki értette rajtam kívül akkor legyen olyan kedves kommentbe írja már be, h értette. Köszi :).

Mellesleg a mesekönyvemet még mindig nem kezdtem el írni, mert nem éreztem késztetést rá. Inkább a szalagavatós meghívót kéne befejeznem előbb meg németet nézegetni.

Majd ha lesz még ma vmi akkor megírom. Pááá! Mosolygás

A bejegyzés trackback címe:

https://retes.blog.hu/api/trackback/id/tr16275602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása