Hírdetés

Rétes blogja

Rólam, életemről, és mindenről ami valami vagy éppen semmi... Amiket leírok, azok a pillanatnyi hangulatomat tükrözik, tehát nem muszály komolyan venned! És jó ha tudod, hogy hangulatember vagyok:) ___________________________________ 20 idézet az életről... 1. Soha, de soha nem szabad feladni, mert semmi sem biztos és minden lehetséges 2. Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. 3. Élj mindennap úgy mintha az lenne az utolsó 4. Táncolj mintha senki nem látna,énekelj mintha senki nem hallana,álmodj mintha örökké élnél,Élj mintha meghalnál ma. 5. Az ember örökre gyerek marad...csak a játékai változnak! 6. Óvd a jövőd, mert egyszer a múltad lesz! 7. Ne a haláltól félj, hanem a meg nem élt élettől! Nem kell örökké élned, csak ÉLNED kell! 8. Ébredj rá, hogy minden csak addig tart, amíg igazán jó. A vég egy új, jobb jövő kezdete, nem pedig büntetés. 9. Ne vesztegesd az idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse. 10. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte. 11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet! Csak légy óvatos! 12. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek. 13. Akár kicsike medencébe esik bele valaki, akár a nyílt tengerbe, mindenképpen úsznia kell. 14. A tapasztalat csak egy név, amit hibáinknak adunk 15. ÉLD ÚGY AZ ÉLETED, HOGY HA LEPEREG ELŐTTED, TUDJ EGY JÓT NEVETNI! 16. Úgy élj ne vegyenek észre ott ahol vagy, de hiányozzál onnan, ahonnan elmész! 17. Az akarok lenni, aki akkor voltam, amikor az akartam lenni, aki most vagyok. 18. Élni annyit jelent, mint nevetni a halálon, és meghalni a röhögéstől 19. A tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik 20. Nem tudom mi jön még, de jöjjön akármi, nevetve megyek elébe.

Szartok ti egymásra...

2008.05.19. 18:54 | retes | Szólj hozzá!

Ma mikor jöttem haza, a busz egy nagyot fékezett és egy néni leesett az ülésről majd ezután továbbcsúszott egy és kapaszkodóba beverte a fejét. Vérzett... Láttam ahogy folyik a vére a fejéből, végig a pólóján... Az utasok ahelyett, h odamentek hozzá inkább jajveszékelni kezdtek. Egy pillanatra kitört a pánik. Tulajdonképpen a néni abban a pillanatban senkit se érdekelt. Csupán csak az, hogy milyen hülyén vezet a sofőr. Aztán persze megállt a busz mert szólt valaki bátor emebr a sofőrnek, hogy mi van. A sofőr hátrajött még egyet veszekedni. Közbe a néni sírt és vérzett.. Valaki közbe hívta a mentőket meg leszállítottak a buszról mindenkit elvileg. Én meg nem szálltam le, inkább segítettem a néni fiának v nemtom kijének, h támasszuk meg a nénit meg ne nagyon mozgassuk hátha van más baja is. Közben megérkezett valahonnan(talán az Ég küldte:)) egy ápolónő meg a lánya és ők kezdték ellátni a nénit. Pont volt nálam egy ruhazsepi szóval odaadtam, hogy azt rányomhassák a sebre mer ilyenkor papírzsepit nem jó belenyomni mer beleragad a sebbe.. Aztán ott elvoltak, láttam sokat már nem tehetek és elmentem:).

Aztán hazaértem, gépeztem,ettem, és nyugtattam Tomit h felveszik őt is meg engem is és, hogy jók lesznek az érettségijei:D.

És minden mindig jó lesz:). Bárhogy is lesz. Mert ha az ember elég erős, és EMBER! akkor minden helyzetben feltalálja magát:D

Na legyetek jók drágáim!

HELLLLLLLOOOOOO:D

A bejegyzés trackback címe:

https://retes.blog.hu/api/trackback/id/tr34477309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása