Szép napra virradtunk ma, az eső zuhogott, a nap nem sütött, tehát még sötét is volt. Igazából mikor virradt már ébren voltam, hiszen a nap csak olyan 7:10 perc körül kelt fel én meg 6:15-kor tehát előbb mint a nap, amiből az következik, h frissebb vagyok a napnál. Azthiszem. Vagy valami ilyesmi
. Na sebaj.., egyébként voltam ma suliban ahova hát azt éreztem, hogy nem volt értelme bemennem. Értetlenségemnek oka pedig a következők. Volt hat órám ebből egyen nem volt tanár kettőn “volt de minek” jelszó érvényesül a másik hármon talán a matekot kivéve megint csak az előző hylezet áll fent. Semmi újat és érdekeset nem mondtak számomra irodalmon meg nyelvtanon se. Magyarul unatkoztam. De már kezdek hozzászokni. Sebaj. Utánna még kunyiztam 4ezer forintot osztálytársaktól mert amiket rendeltem könyveket Csillánál megjöttek csak pénzt felejtettem el ma vinni magammal. Így hát kölcsön kértem. Természetessen kaptam is, hiszen egy áldott jó ember vagyok(na jó, nem vok az de azért kaptam xD..) Zavarnak itt össze-vissza, még normálissan írogatni se tud az ember. Vlááhhh, borzalmas… Ja szval a lényeg, hogy megvannak a könyvek. Egyik Paulo Coelho-tól: A portobellói boszorkány(már elolvastam belőle több mint 40 oldalt) a másik meg Gabriel García Marquez-től: Szerelem a kolera idején című műalkotás. Remélem tetszeni fog mind a kettő, a Coelho könyv már most tetszik 
.
Voltam ma különnémeten is. Hát majd el aludtam rajta. Nem mintha annyira unalamslett volna, egyszerűen csak álmos voltam. Most kicist jobban felébredtem de még most se az igazi azért. Feri meg lusta és nem jött el németre… Jellemző..
Most meg itt ülök a gép előtt, eddig Dóra idegelt, h nyomtassam ki a házidogáját. Asszem Geri ki is nyomtatja mindjárt(áttettem hozzá hálózaton). Most meg itt msnelek több kedves emberkével is meg közben írom a blogom.
Azon gondolkoztam ma, hogy lehet mesekönyvet kéne írnom. Hátha eresnék vele valamennyit. Ha meg nem akkor tapasztalatnak kíváló.
Na ennyit mára, zárul Rétes mókatára 
Jóéjt all!
